Csővárról bővebben

Régió: Közép Magyarország
Megye: Pest
Rang: Község
Irányítószám: 2615
Körzethívózám: 27
Teljes népesség: 695

Csővár címere

Csővár címere A címer Csőfalu 1702-ben készült pecsétnyomóján látható. Felső felén a corpus, alatta a koronás páncélsisak és a vért félig látható. A korona alól két oldalon címertakaró fedi a pajzsot. Jellemzi, hogy a falu curiális, azaz nemesi község volt, királyi adóval nem tartozott. A pajzs alatt csoroszlya és az alatt ekevas, a lakosság foglalkozására utal.


A településtörténet jelentősebb fejezetei, a település kulturális és társadalmi értékei.

A településen folytatott régészeti kutatások során több történelmi korszakból is találtak bizonyítékot arra, hogy a terület lakott volt, így a Bangor nevű dombon lévő bronzkori telepet, a vaskori kelta telepet, illetve temetőket, II-IV. századi kvád és korai szvéb leletanyagot, valamint hun és avar leleteket. A község valószínűleg már a XIII. században lakott, és a nógrádi vár köré szervezett királyi birtok volt. A középkori Chew (a jelentésében még ma sem tisztázott elnevezés személynévből származhat, és a XVII. század második felétől Csőváralakban fordul elő) első említése 1389-ben történik, mint a Csői (Chew) család tulajdonában lévő terület. A család birtokait 1422-ben a rokon Nézsai családnak engedte át. 1453-ban a Szilasi és Palotai család kapta meg Cső birtokjogát. Majd 1470-ben Mátyás király a Szilasiaknak, Palotaiaknak és Folksteth-i Kothwycz Gáspárnak adományozta. 1611-ben a váci püspök birtokai között említik. 1635-ben Bosnyák István esztergomi kanonok és az Egri család birtoka lett. Az 1653-ban lakatlan pusztát 1666-ban evangélikus vallású szlovákokkal népesítették be. 1666-os tűzvész során a falu fele elpusztul, majd 1686-ban Csővár teljesen elnéptelenedik. 1731-től a Prónay családé. A településen a XVIII. században szőlőt, gyümölcsöt, kendert, kukoricát termesztettek, foglalkoztak méhészettel, erdőkitermeléssel,mészégetéssel. A XIX. század elején a Prónayak mellett birtokos volt többek között a Divényi, Vörös és Horváth család. Az 1946-ban történt földosztáskor 950 kataszteri hold földet osztottak ki, majd 1951-ben alakították meg az első tsz-t. Ott főként zöldséget, bogyósgyümölcsöt termesztettek, sertést, baromfit, pulykát, szarvasmarhát tartottak. A csővári várat a XIII. században kezdték el építeni, története jórészt független a faluétól. 1551-ben a törökök elfoglalták, 1554-től elveszítette jelentőségét, és a törökök végleg elhagyták, 1731-től szintén a Prónay család tulajdona. Jelentős műemléknek számít a vár mellett az 1828-ban épített késő barokk evangélikus templom, és a koraklasszicista evangélikus lelkészlak, az 1782 előtt már álló Divényi-kastély. A falu idősebb lakosai még viselik a fekete-, vagy kékfestő anyagból varrott, színes virágmintákkal kivarrott népviseletet. Védett természeti érték a Vár-hegy és a Vas-hegy.

A település elhelyezkedése, a településszerkezet sajátosságai.

Csővár község nagy része a nevét adó vár alatti völgyben, a Sinkár-patak mentén helyezkedik el. A patak jobb partjától a házsorok messzebb, a domboldalra is felhúzódnak, erre található a folyamatosan fejlődő üdülőterület is. A Sinkár-patak és a Mátyás-völgyben futó Barina-patak közti dombhátra is felkúszott a falu, ez a településrész a szomszédos községek, Acsa és Penc irányába vivő út mellé települt. A belterület terjeszkedésének fizikai akadályai az északra, északkeletre emelkedő, meredek, vízmosásos, ún. Cigány-oldal és a patakmenti vizenyős területek. A Sinkár-patak menti településrészek nem is közvetlenül a vízpartra települtek (kivéve a közintézmények többségét befogadó épületet), így a patak két partján jelentős területek maradtak beépítetlenül. A két híd között nagy területű parkot alakítottak ki, kisebb játszótérrel. A műemlék templom nem központi helyen található, hanem gyönyörű tájképi elemként a Cigány-oldal erdői alatti ligetben, nagy fák közül tűnik elő.

A település és a környező természeti táj kapcsolata. A külterületen jellemző mezőgazdasági termelés, a kultúrtáj struktúrája.

A falu déli és keleti irányban kertekkel kapcsolódik egyrészt a Mátyás-völgy, másrészt a Sinkár-patak völgyének szántóihoz. Északi,északnyugati és nyugati irányban ugyancsak kertek, nyaralók, illetve rendezetlen, parlag területek (építkezések, törmeléklerakók és felhagyott kertek) határolják a falut. Északkeletre a Cigány-oldal erdői felé kertek jelentik az átmenetet. A táj(kép) szerkezetét a falutól keletre (Nagy-földek) és délre (Mocsolyák, a Mátyás-völgy egy része) a szántók, a település külterületének többi részén az erdők, illetve az azokba beékelődő szántók és legelők határozzák meg. A településhez tartozik még a falutól távolabb, a Hárs-völgyben található (Penccel határos) Hányási-Ó-hegy szőlőinek egy része is. Penc felől az út mentén először a Hárs-völgyben a szőlőhegy, majd az erdők, később a Mátyás-völgy legelői, kaszálói következnek, ésalkotnak közösen jelentős tájértéket.

Időjárás